Adománybank blog

Gyermekek otthongondozási díjának megállapításához szükséges nyomtatványok

Sziasztok!

Hoztunk nektek nyomtatványokat a GYOD-hoz.

Itt a személyi jövedelemadó 1% felajánlás ideje, kérjük, hogy rendelkezzetek Alapítványunk javára, hogy tudjunk a jövőben is hathatósan segíteni:

18418299-1-05

Mi egy vidéki, nemzetközi hatáskörrel rendelkező Alapítvány vagyunk, személyes érintettséggel. Nagyon sok programunk van, összesen 20 alkalommal üdültettünk 2500 főt, emellett jelen vagyunk a gyermekonkológiákon, megyünk rallizni, élményprogramokra, csinálunk farsangi, húsvéti, gyermeknapi és Mikulás ünnepséget. Van adománygyűjtő oldalunk, az Adománybank, ahol eddig 400 gyereknek és fiatalnak segítettünk, megírjuk a kérvényeket, szociális felvilágosítást és támogatást végzünk. Az érintett szülőkből és fiatalokból áll a saját kézműves csapatunk, művészetterápiás programjainkat mi bonyolítjuk le. Ha tudtok segítsetek nekünk! Adószámunk: 18418299-1-05. Oldalunk tele fotókkal, videókkal, ebben a videóban szülők nyilatkoznak rólunk: https://www.facebook.com/Kosztyusok/videos/1420654021286165/

Nyomtatványok a GYOD-hoz:

GYOD KÉRELEM

GYOD ORVOSI IGAZOLÁS

GYOD SZAKMAI VÉLEMÉNY SZÜLŐ EÜ OKBÓL AKADÁLYOZTATÁSA

GYOD SZAKVÉLEMÉNY  (VÁLTOZOTT)

GYOD-ÁPOLÁSI IGAZOLÁS MEGÁLLAPÍTÁSHOZ

AZ ÁPOLÁSI DÍJRA, ILLETVE A GYERMEKEK OTTHONGONDOZÁSI DÍJÁRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSBAN ELVÉGZENDŐ SZAKÉRTŐI VIZSGÁLAT SZEMPONTJAI ÉS PONTOZÁSI RENDSZERE
 
GYOD!!! JOGSZABÁLY VÁLTOZÁS!
2019.12.31-IG EL NEM BÍRÁLT FELEBBEZÉSEK IS EZ ALAPJÁN KERÜLNEK MÁR ELBÍRÁLÁSRA!A
 
Szoctv. 38. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2020. évben 123 910 forint.
Az ápolási díj havi alapösszege a 2020. évben 39 365 forint.
1. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez *
 
Az ápolási díjra, illetve a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapításra irányuló eljárásban elvégzendő szakértői vizsgálat szempontjai és pontozási rendszere
1. * Értékelési szempont- és pontozási rendszer. [A 2., 3., 6., 7., 8., valamint a 11. sor minden esetben kitöltendő! Főszabály szerint a 4. és a 9. sor töltendő ki, az alábbi esetek kivételével.
 
Ha az ápolt személy I-es típusú diabétesz diagnózissal rendelkezik, és állapota fenntartásához rendszeres inzulinterápiára van szüksége, az 5. sort kell kitölteni azzal, hogy az 5. sor köznevelési intézménybe járó gyermek esetén csak akkor tölthető, ha a gyermek inzulinterápiájának követéséhez a szülő közreműködése a köznevelési intézményben nélkülözhetetlen.
 
Ha az ápolt személy autizmus diagnózissal rendelkezik (BNO F84.0-F84.9 besorolású betegség), akkor a 10. sort kell tölteni.
 
Egyidejűleg a 4. és az 5., illetve a 9. és a 10. sor nem tölthető ki!]
 
 
1. Tevékenység, funkció Értékeljen 0 és 4 pont között (a pontérték a szükséges segítség mértékével emelkedik) Pontszám
 
2. Étkezés
0: önmagát kiszolgálja, önállóan étkezik
1: felszolgálást igényel, de önállóan étkezik
2: felszolgálást és evőeszköz tisztításához segítséget igényel
3: felszolgálás és elfogyasztáshoz részbeni segítséget igényel
4: teljes segítséget igényel az étel elfogyasztásához vagy segítséget igényel az étkezés kapcsán az I-es típusú diabétesz diagnózis alapján történő inzulinadagoláshoz
 
3. Öltözködés
0: nem igényel segítséget
1: önállóan végzi, de a megfelelő ruhaneműk kiválasztásához segítséget igényel
2: egyes ruhadarabok felvételében igényel segítséget
3: jelentős segítséget igényel az öltözködésben, megfelelő öltözet kiválasztásában, illetve 14 éves kor alatti gyermek esetén inzulinpumpa rendszeres viselése szükséges
4: öltöztetés, vetkőzés minden szakaszában segítségre szorul
 
4. Tisztálkodás (személyi higiéné biztosítása)
0: szükségleteit felmérve önállóan végzi
1: szükségleteit felismeri, bizonyos feladatokhoz segítséget igényel
2: szükségleteit felismeri, tisztálkodni csak segítséggel tud
3: részlegesen ismeri fel szükségleteit, segítséget igényel
4: nem ismeri fel szükségleteit, tisztálkodni önállóan nem képes
 
5. Rendszeres steril eszközhasználat
0: inzulinterápia szükséges több mint 2 éve fennálló, inzulinterápiát igénylő diabétesz esetén, 7. életévét betöltött gyermek esetében
1: inzulinterápia szükséges kevesebb, mint 2, de több mint 1 éve fennálló, inzulinterápiát igénylő diabétesz esetén, a gyermek
7. életévének betöltésétől a 14. életév betöltéséig
2: inzulinterápia szükséges kevesebb, mint 1 éve fennálló, inzulinterápiát igénylő diabétesz esetén, a gyermek 10. életévének betöltésétől a 14. életév betöltéséig
3: inzulinterápia szükséges kevesebb, mint 1 éve fennálló, inzulinterápiát igénylő diabétesz esetén, a gyermek 7. életévének betöltésétől a 10. életév betöltéséig
4: inzulinterápia szükséges 7. életévét be nem töltött gyermek esetében, a diabétesz tartamától függetlenül
 
6. WC használat
0: önálló a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatait ellátja
1: önállóan használja a WC-t, de öltözködésben, illetve higiénés feladatokban ellenőrizni kell
2: önállóan használja a WC-t, de öltözködésben, illetve higiénés feladatokban segíteni kell
3: segítséget igényel a WC használatban, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzéséhez
4: segítséggel sem képes a WC használatra, öltözködésre, higiénés feladatok elvégzésére
 
7. Kontinencia
0: vizeletét, székletét tartani képes
1: önállóan pelenkát cserél, elvégzi a higiénés feladatait
2: pelenkacserében, öltözködésben, illetve higiénés feladatokban alkalmanként segítséget igényel
3: rendszeres segítséget igényel pelenkacserében, öltözködésben, higiénés feladatok elvégzésében
4: teljes ellátásra szorul
 
8. Köznevelési vagy szakképző intézmény, nappali ellátást nyújtó szociális intézmény látogatása
0: önállóan
1: közlekedésben kíséretet igényel
2: intézménylátogatás esetenkénti felügyeletet igényel
3: intézménylátogatás csak folyamatos felügyelettel biztosítható
4: nem képes
 
9. Lakáson belüli közlekedés
0: önállóan
1: segédeszköz önálló használatával
2: segédeszköz használatával, segítséget esetenként igényel
3: segédeszköz használatával, gyakran csak segítséggel
4: nem képes
 
10. Kihívást jelentő viselkedés
0: viselkedését az adott szociális környezethez megfelelően alakítja; feszültségeit megfogalmazni képes
1: csökkent indulati fékek vagy túlérzékenység; viselkedését
a szociális környezet elvárásainak megfelelően alakítani nehezére esik
2: a környezet számára nehezen érthető vagy gyakori ellenkezés, esetleg verbális agresszió; gyakori feszültség, de ezt megfogalmazni kevéssé képes
3: feszültségei nagyon gyakoriak, vagy visszatérők a dührohamok, esetleg destruktív és fizikai agresszió (tárgyak, önmaga, mások ellen irányuló) formájában nyilvánulnak meg
4: viselkedése miatt időszakosan vagy állandó jelleggel teljesen elszigetelődik szűkebb vagy tágabb szociális környezetétől
 
 
2.1. Szempontok az értékeléshez:
 
2.1.1. A fenti tevékenységek ellátására való képesség értékelése során az ápolt személynek vagy ápolt gyermeknek csakis a betegségéből, fogyatékosságából eredő funkcióvesztés értékelhető, az életkorból adódó funkcióhiány nem.
 
2.1.2. Gyermekek otthongondozási díjával összefüggésben végzett vizsgálat esetén az ápolt gyermek önellátásra képtelensége akkor áll fenn, ha az ápolt gyermek legalább 8 pontot kap.
 
2.1.3. Ápolási díjjal összefüggésben végzett vizsgálat esetén
 
2.1.3.1. gondozási szükséglet nem áll fenn, ha az ápolt személy a legfeljebb 5 pontot kap,
 
2.1.3.2. alap gondozási szükséglet akkor áll fenn, ha az ápolt személy legalább 6, de legfeljebb 9 pontot kap,
 
2.1.3.3. fokozott ápolási szükséglet akkor áll fenn, ha az ápolt személy legalább 10 pontot kap.
 
3. A vizsgálatot végző megjegyzése:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
4. A szakértői véleményhez felhasznált hivatalos irat
4.1. pontos megnevezése
4.2. kelte
4.3. megállapításai.”
 
(A MEGCSILLAGOZOTT RÉSZEK VÁLTOZÁSOKAT TARTALMAZNAK)
 

Gyermekek otthongondozási díja * 

20. § *  (1) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelmet az arra rendszeresített kérelemnyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnyomtatvány tartalmazza

a) az Szt. 18/A. § a)-c) és h) pontja szerinti adatokat,

b) az ápolást végző személy és az ápolt gyermek közti rokoni kapcsolatra vonatkozó adatot,

c) arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az ellátást az önellátásra képtelen ápolt gyermek súlyos fogyatékosságára, vagy tartós betegségére figyelemmel igénylik-e,

d) nyilatkozatot az önellátásra való képesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzése szükségességének tudomásulvételéről, a keresőtevékenység folytatásáról, a kérelmező tanulói vagy hallgatói jogviszonyának fennállásáról,

e) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező részesül-e más rendszeres pénzellátásban, és hogy ilyen ellátás részére történő megállapítása iránti eljárás van-e folyamatban,

f) nyilatkozatot arról, hogy azon gyermek után, akire tekintettel gyermekek otthongondozási díját igényli, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban vagy a gyermekgondozási támogatások valamelyikében részesül-e,

g) nyilatkozatot arról, hogy az ápolási tevékenységet a saját vagy az ápolt személy lakcímén végzi-e,

h) az ápolt gyermek köznevelési intézményben, illetve bentlakásos szociális vagy gyermekvédelmi intézményi elhelyezésével kapcsolatos adatot,

i) ha a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot nem szülő kérelmezi, a gyermek ápolása révén korábban az ellátásban részesült szülőt azonosító adatot és az arra vonatkozó adatot, hogy a kérelmező a jogosultságát mely tény fennállására alapozza,

j) az ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nyilatkozatát annak egyetértő tudomásulvételéről, hogy az otthoni ápolási, gondozási tevékenységet végző személy a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapítása iránt kérelmet nyújtott be.

(2) Ha a kérelmet az ápolt gyermek, illetve törvényes képviselője nem írja alá, akkor az ügyben eljáró szerv megvizsgálja ennek okát, és a vizsgálat eredményének figyelembevételével dönt a kérelemről.

(3) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelemhez mellékelni kell

a) hat év alatti ápolt gyermek esetén a 21. § (8) bekezdése szerinti szakorvosi véleményt az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg állapotáról, illetve önellátási képességének mértékéről,

b) hatodik életévét betöltött ápolt gyermek esetén a háziorvos vagy házi gyermekorvos (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolását arról, hogy az ápolt gyermek súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és

c) az Szt. 39/B. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetőjének igazolását.

(4) A háziorvos a (3) bekezdés b) pontjában foglalt igazolást

a) a rehabilitációs hatóság súlyos fogyatékosság minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, illetve a fogyatékossági támogatással összefüggő feladatkörében eljáró hatóság határozata,

b) a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvos igazolása,

c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás, vagy

d) a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye

alapján állítja ki.

(5) A (3) bekezdés b) pontja szerinti háziorvosi igazolást a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. A háziorvosi igazolás tartalmazza az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatot, az ápolt gyermek súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége fennállásának kérdésében kialakított véleményt, a súlyos fogyatékos állapot esetében annak típusát, az igazolás kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait és a háziorvos azonosítására szolgáló adatot. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(6) Nem kell mellékelni a kérelemhez a háziorvos (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolását, ha az ápolt gyermeknek

a) fogyatékossági támogatásra,

b) vakok személyi járadékára vagy

c) rokkantsági járadékra

való jogosultsága áll fenn.

(7) Az intézmény vezetőjének a (3) bekezdés c) pontja szerinti igazolását a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. Az igazolás tartalmazza az ápolt gyermek, illetve személy azonosítására szolgáló adatot, az általa igénybe vett intézményi ellátás típusát, az intézmény azonosító adatait, az intézmény látogatásának időtartamára és az intézményi ellátás igénybe vételéhez a szülő, illetve az ápolást végző személy részéről szükséges személyes közreműködés mértékére vonatkozó adatot. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(8) *  A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság iránti kérelem elutasításáról szóló döntés véglegessé válásáról a kérelmezőt értesíteni kell.

21. § *  (1) A gyermekek otthongondozási díja iránti kérelem alapján indult eljárásban a gyermek önellátási képességét vizsgálni kell. A (8) bekezdésben foglaltak kivételével az önellátási képesség mértékének megállapítására irányuló vizsgálatot legalább középfokú iskolai végzettséggel, valamint egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti el.

(2) Az Szt. 38. § (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában önellátásra képtelen a gyermek, ha

a) az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő szakértő szakmai véleménye, vagy

b) a (8) bekezdés szerinti szakorvosi szakmai vélemény

ezt igazolja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végző személy az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább öt nappal megelőzően értesíti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot végző személy az önellátásra való képesség hiányának tényét az ápolás helyszínén végzett vizsgálat megállapításaira, valamint az ápolt személy önkiszolgáló képességére vonatkozó hivatalos iratra – így különösen a kórházi zárójelentésre – alapozva állapítja meg és az erről szóló szakmai véleményét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon küldi meg a járási hivatalnak. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni. A szakmai vélemény elkészítése során az önellátásra való képesség hiányának megállapítására irányuló vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elvégezni.

(5) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény tartalmazza

a) az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatot,

b) hat év alatti ápolt gyermek esetén annak igazolását, hogy az ápolt gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti, az ott meghatározott súlyosságú betegségek vagy fogyatékosságok valamelyikében szenved,

c) hat év alatti ápolt gyermek esetén a szakmai vélemény szerinti diagnózist és annak BNO kódját,

d) hat év alatti ápolt gyermek esetén az ápolt gyermek súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége fennállásának kérdésében kialakított véleményt, a súlyos fogyatékos állapot esetében annak típusát,

e) a szakmai vélemény kiállítása során felhasznált hivatalos irat adatait, a helyszíni vizsgálat adatait, a helyszíni vizsgálatot végző személy azonosítására szolgáló adatot,

f) az 1. mellékletben meghatározott szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait, pontszámait és az értékelést, továbbá a vizsgálattal kapcsolatos megjegyzéseket,

g) az arra vonatkozóan tett megállapítást, hogy a szakmai vélemény alapján az ápolt gyermek tekintetében a súlyos fogyatékosságból vagy tartós betegségből adódó önellátásra való képtelenség fennáll-e és milyen indokok alapján,

h) a szakmai vélemény érvényességi idejére vonatkozó adatot és

i) a szakmai vélemény kiállítójának azonosítására szolgáló adatot.

(6) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év.

(7) A (4) bekezdés szerinti szakmai vélemény hatálya alatt a háziorvosi igazolást is hatályosnak kell tekinteni.

(8) Hat év alatti ápolt gyermek esetében az önellátási képesség mértékét és az önellátásra való képtelenség tényét a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségek és fogyatékosságok igazolására miniszteri rendelet alapján jogosult szakorvos igazolja az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon. A szakmai vélemény elkészítése során az önellátásra való képesség hiányának megállapítására irányuló vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján kell elvégezni.

(8a) *  A (8) bekezdés szerinti szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb 5 év, azzal, hogy a szakvélemény érvényességi ideje legfeljebb a gyermek 7. életévének betöltéséig terjedhet.

(8b) *  Az ápolási díjat megállapító szerv a (8) bekezdés szerinti szakmai vélemény felülvizsgálatát a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvostól kérheti.

(9) *  Az Szt. 38. § (4) bekezdése alkalmazásában a (8) bekezdés szerinti szakorvos, valamint a (8b) bekezdés és a 24. § (4) bekezdése szerinti szakfelügyelő főorvos – a díjazásra vonatkozó szabályok kivételével – szakértőnek minősül.

(10) *  A (8b) bekezdés alapján felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.

22. § *  (1) A házi segítségnyújtás keretében az ápolást végző szülőnek segítség nyújtható, illetve az ápolt gyermek átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha

a) az ápolt gyermek egészségi állapota ezt indokolja,

b) akadályoztatása miatt a szülő az ápolási, gondozási tevékenységet nem tudja ellátni.

(2) Az Szt. 39/B. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző szülő több egymást követő napon – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti esetet, továbbá ha az ápolást végző személy az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzés során az Flt. 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti képzési támogatásban részesül – nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

23. § *  (1) Az Szt. 39. § (1) és (2) bekezdése vonatkozásában a szülőt az ápolási tevékenység ellátásában egészségi állapota miatt akadályozottnak kell tekinteni, ha a legalább három hónap időtartamban fennálló akadályozottság tényét a háziorvos szakmai vélemény kiállításával igazolja. A szakmai vélemény érvényességi ideje legfeljebb egy év.

(2) A háziorvos az (1) bekezdés szerinti szakmai véleményt a területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés vagy igazolás alapján állítja ki. A szakmai véleményt a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által e célra rendszeresített formanyomtatványon kell kiállítani. A szakmai vélemény tartalmazza az akadályozottság tényének megállapítását kérő szülő és az ápolt gyermek azonosítására szolgáló adatokat, annak megállapítását, hogy a szakmai vélemény alapján a szülő az ápolt gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel legalább három hónap időtartamban akadályozottá vált-e, a szakértői véleményhez felhasznált hivatalos irat adatait, valamint a szakmai vélemény érvényességi idejét. A formanyomtatványt a kormányzati portálon, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok honlapján közzé kell tenni.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a szülőt az ápolási tevékenység ellátásában egészségi állapota miatt akadályozottnak kell tekinteni, ha a komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolják be.

(4) A szülőn kívüli más hozzátartozó a gyermekek otthongondozási díja megállapítása iránti kérelmet az Szt. 39. § (1) bekezdése szerinti körülmények bekövetkezésétől számított három hónapon belül nyújthatja be.

24. § *  (1) Másodfokú hatósági eljárásban a 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolás, és a 23. § (1) bekezdése szerinti igazolás felülvizsgálatát a fővárosi és megyei kormányhivatal által népegészségügyi feladatkörben kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvos vagy szerv végzi.

(2) Másodfokú hatósági eljárásban

a) a gyermek önellátási képességének mértékére vonatkozó, a 21. § (1) bekezdése szerinti állapot fennállására vonatkozó, az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait a 21. § (5) bekezdésében meghatározott,

b) a 21. § (8) bekezdése szerinti, az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempont- és pontozási rendszer alapján elvégzett vizsgálat megállapításait a 21. § (5) bekezdésében meghatározott, és

c) a szülő egészségi állapot miatti akadályozottságára vonatkozó, a 23. § (1) bekezdés szerinti vizsgálat megállapításait a 23. § (2) bekezdése szerinti szakmai véleményre meghatározott

adattartalomnak megfelelően kell elkészíteni.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai vélemény elkészítésére felsőfokú egészségügyi vagy szociális végzettségű, a fogyatékos személyek szociális ellátásában dolgozó, vagy a fogyatékos személyek szociális ellátása témakörben szakvizsgával rendelkező személy kérhető fel.

(4) *  A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakmai vélemény elkészítésére a fővárosi és megyei kormányhivatal a szakmailag illetékes szakfelügyelő főorvost kéri fel.

(5) *  A (4) bekezdés alapján felkért szakfelügyelő főorvos az egészségügyi szolgáltatók szakfelügyeletéről szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerinti díjazás ellenében, eseti megbízási szerződés alapján végzi a felülvizsgálatot.

63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet

 

1 Comment

  1. marianna
    2019-04-05

    Aki ápolási díjban részesült 2018 évben gyermeke után, automatikusan megkapja 2019.december 31-ig a Gyod-ot, viszont évközben felülvizsgálják, elsőként azokat, akik alap összegű ápolási díjat kaptak. 8 pontot el kell érni, hogy 2020-tól megmaradjon a Gyod-ra való jogosultság. Aki nem éri el a 8 pontot, de eléri az 5 pontot, visszakerül alapösszegű ápolási díjra.
    Az 1998. évi LXXXIV. törvény, mely a családok támogatásáról szól nem tartalmaz olyan rendelkezést, ami kizárja a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) igénybevételét, ha a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre a másik szülő teljes összegű ápolási díjban vagy gyermekek otthongondozási djíában (GYOD) részesül. Az 1993 évi III. törvényben, mely a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szól sincs kizáró rendelkezés. [Tehát apuka igénybe veszi a Gyest, ami 28.500Ft, anyuka a Gyodot, ami 100 ezer forint, vagy ha új igénylő és arra nem jogosult az ápolási díjat 37.490 Ft, ezek bruttó összegek és 10 éves kor alatti gyermek esetében lehetségesek]
    2. Ha a vérszerinti vagy örökbefogadó szülő 2018.12.31-ig ápolási díjban részesült, a járási hivatal hivatalból megszünteti azt ezzel a dátummal és a GYOD-ra lesz jogosult 2019.01.01 napjától a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül. [Tehát: nem kell semmit csinálni, hivatalból intézik.]
    3. Ezek felülvizsgálata a következőképpen történik, hivatal felülvizsgálja 2019.07.01-12.31. között a jogosultságot:
    · azoknál, akik 2018.12.31-én alapösszegű ápolási díjra voltak jogosultak,
    · azoknál, akik emelt vagy kiemelt ápolási díjra voltak jogosultak 2018.12.31-én, de annak felülvizsgálata 2019 évben esedékes.
    4. Ha a szülő emelt vagy kiemelt összegű ápolási díjra volt jogosult 2018.12.31-én, de annak felülvizsgálata 2019.12.31-ét követően esedékes, akkor abban az időpontban fogják lefolytatni, amikor az ápolási díjra történő jogosultságot felülvizsgálták volna.
    5. Ha vér szerinti szülő ápolási díjban nem részesült, azt nem kérelmezte, akkor az eljárást a járási hivatalban kell megtennie a gyod megállapítási iránt.
    6. Akinek most kezelés alatt van a gyermeke a gyermekonkológián, sürgősen kérje meg a gyod-ot! Akik most igénylik meg, nekik meg lesz 1 évig a 8 pont szerintünk.
    7. Ha valakit szóban elutasítanak, azonnal tértivevényes ajánlott levélben adja be a szükséges nyomtataványokat.

    Akinek más jellegű kérdése van, bátran kérdezzen tőlünk, vagy:
    Emberi Erőforrások Minisztériuma
    Központi Ügyfélszolgálati Iroda
    E-mail: ugyfelszolgalat@emmi.gov.hu

Leave a Reply